Dr. Antalfi-Babos Fruzsina Egyéni Ügyvéd

CSALÁDJOG

Házassági bontóper közös megegyezéssel

A Ptk. 4:21 § -a szerint a bíróság a házasságot bármely házastárs kérelmére felbontja, ha megállapítható, hogy az teljesen és visszafordíthatatlanul megromlott. Abban az esetben, ha a házastársak a házasság felbontását végleges elhatározásukon alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik, és valamennyi, a házasság felbontáshoz kapcsolódó járulékos kérdésben megállapodást kötnek, úgy a bíróság a házasság felbontásához vezető folyamat feltárástól eltekint.

Házassági bontóper tényállás feltárásával

Abban az esetben, ha a házasság felbontását csak egyik házastárs kéri, illetőleg bár mindketten kérik, de a járulékos kérdések tárgyában köztük megállapodás nem jön létre, úgy a házastársaknak az eljárásjogi törvény szerint nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen ok folyamat vezetett ahhoz, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

Házassági közös vagyon megosztása peres és peren kívüli úton

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek. Kivételt képez ez alól azon vagyontárgy, mely valamely házastárs különvagyonához tartozik.

Tekintettel arra, hogy a házassági közös vagyon megosztása iránti peres eljárás illetékköteles, így minden esetben célszerű a házastársaknak megkísérelni a vagyonközösség peren kívüli megosztását.

Házassági szerződés

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a házasulók és a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben maguk határozzák meg azt a rendszert, amelyet a házassági vagyonközösség helyett, a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. Fontos tudnivaló, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak abban az esetben érvényes, ha azt a házastársak, házasulók közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Házastársi tartás

A Ptk. összhangban a korábbi családjogi törvénnyel, biztosítja annak lehetőségét, hogy a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontásának esetén volt házastársától tartást követeljen az, aki magát önhibáján kívül nem tudja eltartani.

A házastársi tartás bíróság általi megállapításának akkor van helye, ha bizonyos objektív és szubjektív körülmények fennállnak, így a tartásra szoruló házastárs a tartásra önhibáján kívül szorul és arra nem érdemtelen, a kötelezett házastárs pedig képes a tartás megfizetésére anélkül, hogy saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Élettársi kapcsolathoz tartozó járulékos kérdések rendezése

Élettársakként a törvény két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy kapcsolatát ismeri el, akiknek mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata nem áll fenn, és akik nem állnak egymással egyenesági rokoni vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársak vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés alatt vagyonjogi szerződéssel rendezhetik, a házassági vagyonjogi szerződés alaki követelményeinek megfelelően. Az élettársi kapcsolatból született közös gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jogokat, a különélő szülő és a gyermek közti kapcsolattartást, és a gyermek tartását, az élettársi életközösség megszűnését követően a szülők megállapodásuk alapján, vagy a bíróság útján rendezik.

Élettársi vagyonmegosztás

A vonatkozó szabályok szerint az életközösség megszűnését követően bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. Tekintettel arra, hogy jelen vagyonjogi peres eljárás is illetékköteles, ezért célszerű az élettársi vagyonközösség peren kívüli megosztására törekednie a feleknek.

Származás megállapítása iránti eljárások

Származás megállapítása iránti eljárások közé tartozik az apaság megállapítása iránti peres eljárás, az apaság vélelmének megtámadása iránti peres eljárás, az anyaság megállapítása iránti peres eljárás, valamint az anyaság megállapítására vonatkozó, úgynevezett negatív eljárás.

A házassági életközösség ideje alatt született gyermek szüleiként automatikusan a házastársak kerülnek bejegyzésre. Abban az esetben, ha a gyermek nem házassági életközösség fennállása alatt születik, úgy a gyermek jogi sorsát az apa teljes hatályú apai nyilatkozat megtételével rendezheti, mely alapján a születési anyakönyvbe az érintett gyermek vonatkozásában apaként kerül feltüntetésre.

Szülői felügyelet rendezése

A szülői felügyelet magában foglalja a kiskorú gyermek nevének meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodás helyének meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásának jogát.

Házasság felbontása esetén a házastársak a közös gyermekek felett a szülői felügyeleti jog gyakorlásának tárgyában egyezséget köthetnek, hogy a jövőre nézve azt melyikük gyakorolja a gyermekek felett, illetőleg közös szülői felügyelet gyakorlásában is megállapodhatnak. Megállapodás hiányában a szülői felügyeleti jogot a bontóperi eljárás során a bíróság rendezi, mely során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése mely szülőnél biztosítható kedvezőbben.

Amennyiben a szülők nem éltek házasságban, úgy az életközösség megszűnését követően a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlását megállapodással rendezhetik, illetőleg bármely szülő ilyen tartalmú kereseti kérelmére azt a bíróság rendezi a fentiek szerint.

Kapcsolattartási ügyek

A gyermeknek joga, a különélő szülőnek pedig joga és kötelezettsége a gyermekkel kapcsolatot tartani.

Házasság felbontása esetén a kapcsolattartás rendszerességét és módját a szülők megállapodásukkal rendezhetik, ennek hiányában a bontóperi eljárás során a bíróság köteles azt rendezni. A kapcsolattartást a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, továbbá a szülők személyes körülményeinek figyelembevételével szabályozza.

Amennyiben a szülők nem éltek házasságban, úgy az életközösség megszűnését követően a különélő szülő és a gyermekek közti kapcsolattartás módját és rendszerességét megállapodással rendezhetik, illetőleg amennyiben a szülői felügyeleti jog rendezésének tárgyában bírósági eljárás van folyamatban, úgy bármely szülő ilyen tartalmú kereseti kérelmére a bíróság rendezi, eljárás hiányában ezen kérdés rendezésére pedig a gyámhatóság jogosult.

Kiskorú és nagykorú gyermek tartása

A gyermek tartásának kérdésében az életközösség megszűnését követően a szülők megállapodhatnak, ennek hiányában a bontóperi eljárásban a bíróság rendezi a tartási kötelezettséget, amennyiben pedig a szülők közt nem állt fenn házassági életközösség, úgy a gondozó szülő gyermektartásdíj megállapítása iránt eljárást indíthat. Mind a kiskorú, mind pedig a tartásra szoruló nagykorú gyermek jogosult szüleitől tartásra. A tartást a gondozó szülő elsősorban természetben, míg a különélő szülő elsősorban pénz formájában teljesíti.

Kiskorú és rászoruló nagykorú gyermek tartása közt az alapvető törvényi különbség, hogy míg a kiskorú gyermeket a szülő saját szükséges tartásának rovására is tartani köteles, úgy nagykorú gyermek esetében a szabályok enyhébbek.

Tartásra az a nagykorú, továbbtanuló gyermek jogosult, aki nem érdemtelen és a tartásra rászorul, ugyanakkor a tartásra kötelezett szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását nem veszélyezteti.

Gyermekek külföldre vitele

Tekintettel arra, hogy a gyermek tartózkodási helyének meghatározása még közös szülői felügyelet hiányában is a szülők közös döntése, ezért a különélő szülő hozzájárulásának hiányában a gondozó szülő a gyámhatóság előtt kérheti a gyermek tartózkodási helyének kijelölését. A gyámhatóság a gyermek tartózkodási helyét abban az esetben jelöli ki a gondozó szülő által meghatározott helyen, ha a gondozó szülő igazolta, hogy a gyermek körülményei az adott helyen megfelelően biztosítottak, illetőleg a kint tartózkodás egzisztenciális feltételei megoldottak.

Gyermek jogellenes külföldre vitele

Amennyiben a gyermek külföldre vitelére a szülőnek nincs -a másik szülő hozzájárulásának, vagy a gyámhatóság, erre feljogosító végzésének hiányában- felhatalmazása, úgy a gyermek külföldre vitele jogellenes. Magyarország részese az ún. Hágai Egyezménynek, mely alapján a gyermek visszahozatala érdekében a mindenkori igazságügyekért felelős minisztérium előtt eljárás indjtható.

Copyright © 2022  –  Dr. Antalfi-Babos Fruzsina Egyéni Ügyvéd  –  Minden jog fenntartva.

Weboldalt készítette:  Webelopy.hu